Közvélemény kutatás eredményeinek bemutatása

A Komplex-Tisza-tó projekt közvélemény kutatásának mintavétele 3 központi helyhez kapcsolódóan került kialakításra:
- Szolnok (100 fő lakosság, 50 fő prominens)
- Tisza-tó (20 fő lakosság, 5 fő prominens)
- Cegléd-Nagykőrös (20 fő lakosság, 5 fő prominens)
A mintavétel 75%-a Szolnokon, míg 25% a Tisza-tó, illetve 25%-a Nagykőrös és Cegléd területén realizálódott. A megkérdezettek 50%-a férfi, 50%-a nő, életkoruk tekintetében a fiatal felnőtt korosztálytól, a közép korosztályon keresztül, az idős korosztállyal bezárólag igyekeztünk minden korosztályhoz kapcsolódó véleményt begyűjteni.

1. A szolnoki közvélemény kutatás eredménye:
A szolnoki lakosság nagyon fontosnak tartja az észak-alföldi régióban a gazdasági, társadalmi helyzet szempontjából a Kiskörei-tározót és a hozzá kapcsolódó vízgazdálkodási létesítmények meglétét. Számukra a Tisza-tó elsősorban turisztikai, idegenforgalmi létesítmény, másodsorban vízgazdálkodási és harmadsorban természetvédelmi létesítmény. A Tisza-tó fenntartását azonban legnagyobb arányban természetvédelmi létesítményként látják lehetségesnek a megkérdezettek (1. ábra).

A válaszadók kétharmada a tó jelenlegi állapotát figyelembe véve szükségesnek tartja a fejlesztést a jövőbeni hasznosítási igények érdekében (2. ábra).
A Tisza-tó jellegéből adódó természetes folyamatok – feltöltődés, feliszapolódás – mérséklését műszaki beavatkozásokkal is támogatná a megkérdezettek több, mint háromnegyede. Ebben a konkrét kérdésben alacsonyabb az ellenzők aránya, mint az előző kérdésnél.

2. A Tisza-tavi közvélemény kutatás eredménye:
A válaszadók összességében nagyon fontosnak tartják a gazdasági-társadalmi helyzet szempontjából az Észak-alföldi régióban a Kiskörei tározót és kapcsolódó vízgazdálkodási létesítményeit.
A Tisza-tó a körülötte élők számára elsősorban vízgazdálkodási célú létesítmény (3. ábra). Jóval kisebb arányban gondolják elsősorban turisztikai, idegenforgalmi és csak kis hányaduk természetvédelmi létesítménynek.
Ha az összevont, rangsorhelyek átlaga alapján képzett mutatószámot nézzük, akkor is azt láthatjuk, a Tisza-tó vízgazdálkodási létesítmény jellege áll előbb a sorban, csak ezt követi a turisztikai, idegenforgalmi jelleg. A természetvédelmi létesítményt ebben a megközelítésben is hátrébb sorolták.

A Tisza-tó fenntartása érdekében, az annak hasznait élvező társadalmi-gazdasági csoportoktól, vagyis a turisztikai, idegenforgalmi dimenzióban várnak szerepvállalást leginkább. A válaszadók háromnegyede vélekedett így. Nagyon magas arányban a természetvédelmi létesítménnyel és a vízgazdálkodási létesítménnyel kapcsolatos szerepvállalást említették.
A megkérdezettek mindegyike a jövőbeni hasznosítási igények érdekében, a tó jelenlegi állapotát figyelembe véve szükségesnek tartja a fejlesztést.
A Tisza-tó jellegéből adódó természetes folyamatok – feltöltődés, feliszapolódás – műszaki beavatkozásokkal való mérséklését a megkérdezettek nagy többsége támogatja.

3. A Nagykőrös, ceglédi közvélemény kutatás eredménye:
A válaszadók összességében fontosnak tartják a gazdasági-társadalmi helyzet szempontjából az Észak-alföldi régióban a Kiskörei tározót és annak kapcsolódó vízgazdálkodási létesítményeit. A területen élők többsége számára fontos a tározó.
A Tisza-tó számukra elsősorban vízgazdálkodási célú létesítmény. Valamivel kisebb arányban gondolják elsősorban turisztikai, idegenforgalmi és csak kis hányaduk természetvédelmi létesítménynek.
Az elsősorban vízgazdálkodási létesítmény jelleg átlagot meghaladó arányban jelenik meg a szállításban, kereskedelemben dolgozók körében. Ha az összevont, rangsorhelyek átlaga alapján képzett mutatószámot nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a Tisza-tó turisztikai, idegenforgalmi jellege áll előbb a sorban, csak ezt követi a vízgazdálkodási létesítmény jelleg. A természetvédelmi létesítményt ebben a megközelítésben is hátrébb sorolták.
A Tisza-tó fenntartása érdekében, az annak hasznait élvező társadalmi-gazdasági csoportoktól, a turisztikai, idegenforgalmi dimenzióban várnak szerepvállalást leginkább (4. ábra). A válaszadók háromnegyede vélekedett így. Kétharmaduk a természetvédelmi létesítmény fenntartásában is vár támogatást, míg a legkisebb arányban a vízgazdálkodási létesítménnyel kapcsolatos szerepvállalást említették. Ezt a kategóriát átlagnál nagyobb arányban nevezték meg az érettségizettek, valamint a 100-150 ezer Ft közötti jövedelemmel rendelkezők. A legmagasabb jövedelműek a természetvédelmi létesítmény jelleget támogatnák leginkább.

A megkérdezettek több mint fele a jövőbeni hasznosítási igények érdekében, a tó jelenlegi állapotát figyelembe véve szükségesnek tartja a fejlesztést.
A Tisza-tó jellegéből adódó természetes folyamatok – feltöltődés, feliszapolódás – műszaki beavatkozásokkal való mérsékléséről a megkérdezettek csaknem felének nincs véleménye és alig több mint kétötöde támogatja (5. ábra).

A három minta eredményének összehasonlítása:
A Kiskörei-tározó létét mindhárom vizsgált területen nagyon fontosnak tartották, leginkább a Tisza-tónál (4,88). Itt jelenleg inkább vízgazdálkodási létesítménynek és csak másodsorban turisztikainak gondolják a tározót, szemben a másik két területtel, ahol ez éppen fordítva van. A tározó természetvédelmi létesítmény jellege mindhárom almintában a harmadik helyen szerepelt.
A természetes folyamatok mérséklését célzó műszaki beavatkozásokat valamilyen mértékben minden területen szükségesnek tartják.

Szolnok, 2010. április 12.